Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata
2024.09.08.
Hőmérséklet: 28.1 ℃
Nagy kontrasztú megjelenítés

A település neve, jelképei

Széchenyi

A település neve, jelképei


Nyírábrány, Budaábrány, Szentgyörgyábrány, Kisábrány... Hogy is van ez?


A település jelenlegi formájában a Nyírábrány nevet 1901-óta viseli.
Ekkor egyesült Budaábrány kisközség és Szentgyörgyábrány nagyközség.

A megoldás tehát egyszerű: a rovar és a bogár esete alapján például minden budaábrányi nyírábrányi, de nem minden nyírábrányi budaábrányi.

Egyszerű!
Egyszerű lenne, de...

Budaábrány és Szentgyörgyábrány településrészeket - még mikor önálló települések voltak - számtalanszor átkeresztelték, vagy a köznyelvben máshogy hívták. Így azok nevét külön-külön is vizsgálni kell.

 

Szentgyörgyábrány

Az 1300-1500-as évek: A település a Szentábrány és Szentgyörgyábrány nevet viselte.

Az 1600-1700-as évek: A török hódoltság idején a település szinte teljesen elpusztult. Ekkor az Ábrány Puszta nevet viselte.

Az 1800-as évek: Az újjáépülő település nagybirtokosa (Eördögh György) Erdélyből és Felvidékről telepít be jobbágyokat a faluba. A települést ekkor - a földbirtokos után - Ördög Ábránynak, később Szent György Ábránynak hívták. A köznyelvben azonban az itt lakók a Nagy Ábrány nevet használták.

Budaábrány

Az 1600-1700-as évek: A település korábbi nevéről írásos nyomok nem igazán lelhetőek fel. A török hódoltság idején viszont az Ábrahám Puszta nevet viselte.

Az 1800-as évek: A szlovák, román betelepítést követően a település a Budai Ábrány, vagy Kis Ábrány nevet kapta.

 

És mi a helyzet napjainkban?

Ha manapság két nyírábrányi összetalálkozik, és megkérdezik egymástól, hogy hová mennek, akkor Kisábrányba, vagy éppen Nagyábrányba tartanak.
De ha megkérdezik tőlünk, hogy hová valósiak vagyunk, vagy hol lakunk, mi csak egyszerűen mindannyian Ábrány-iak vagyunk.


Nyírábrány település címere

A település címere ígérjük kissé egyszerűbb.
A címer leírása: csücskös talpú, kék színű címerpajzsban két, egymást keresztező, élével felfelé, hegyével kifelé néző, ezüstszínű görbe kard fölött aranyszínű sárgadinnye.


Széchenyi